Gondolatok, érzések, emberek (4.rész): Az Anya

2019.03.27

Anyának, szülőnek lenni az egyik legkülönlegesebb, de egyben legösszetettebb dolog a világon. Már a fogantatás pillanatában elindul egy piciny élet és 9 hónap múlva egy örömteli felsírással megmutatja magát az univerzumnak. Ebben az időszak pedig egy gyengéd női lélek minden pillanatban ott van mellette és igyekszik fejlődését biztosítani. Ő az édesanya, aki a hangjával, az érintésével, a figyelmével és a gondoskodásával támogatja útján.

Amikor az Édesanyára gondolunk azért a legtöbb esetben vannak elvárásaink. Milyen egy jó anya? Sok-sok pozitív tulajdonságot felsorolhatnánk, mint hogy megértő, türelmes, védelmező, következetes, feltétel nélkül nélkül szereti a gyerekét vagy hogy minden problémát megold és még sorolhatnám.

De mi is az a sajátosság, ami szinte minden édesanyára igaz lehet? Bizton állíthatjuk, hogy egy édesanya legnagyobb kincse a szeretet. A legfantasztikusabb érzés, minden mély emóció és tett alapja. De fontos megérezni és figyelni anyaként, hogy ez az érzés ne csapjon át indulatosságba, irigységbe, bánatba vagy félelembe. Biztos most kikerekedett szemekkel olvassátok, amit írok, de az élet hoz furcsa dolgokat. És akármilyen furcsa is, mind a szeretetből táplálkozik vagy a ha pontosabban szeretnék fogalmazni a szeretet hiányából. Azokból az élményekből, amelyeket Mi felnőttek már megéltünk és tudat alatt megpróbálunk mintaként átörökíteni.

Nézzünk meg egy komplexebb esetet! Egy magyar anyuka, aki 2-3 gyereket nevel, szüleitől távol él és mellette még dolgozik is - sajnos ez nem túl ritka eset. Férje sokat dolgozik, így a gyereknevelés nagyobb része rá hárul.  Magára ideje jóval kevesebb van, mint kamaszlány korában, hiszen már nem egyedülálló lény, ott a család, akit támogat, akikről gondoskodik. Ezért előfordul, hogy kevesebb ideje marad a pihenésre, a kikapcsolódásra,  az önfejlesztésesre testi, lelki és intellektuális szinten. Emiatt fáradtabb és néha úgy érzi, hogy nem mindig uralja a helyzeteket, nem mindig tudja megadni a családtagoknak azt a szeretetet, amit szeretne. Majd szabad pillanataiban elgondolkodik a kérdésen: "Vajon jó anya vagyok?" És elindul egy ördögi kör. Kételkedik Önmagában, majd szépen lassan aggodalommá gyűrűzik és ha egy feszültebb helyzetbe kerül gyermekével, akkor akár indulatosabbá is válhat. Idővel megérti a helyzetet, ráébred, hogy máshogyan is lehetett volna, és ettől elfogja a bánat érzése, mert nagyon szereti a gyermekét, és nem akarna neki rosszat. Tudom, hogy ezek az esetek nem mindennaposak, de megesik néha, viszont a lenyomata bennünk maradhat.

És mi lehet ilyenkor a megoldás? A legtöbb édesanya tudja. A szeretet kifejezése, a problémák megbeszélése, a türelem, az hogy pótolhatatlan az idő feltöltődésre és a családtagjainkra szánunk. Ha szeretetből, pozitívan gondolkozunk, megláthatjuk, hogy a világ csak van és folyton változik, ahogy a környezet és te is. A te döntésedtől függ, hogy ez a változás milyen, és hogy miként éled meg.

Szép napot kívánok neked!

Melinda