Itt az ideje, hogy ...

2023.04.18

Itt az ideje, hogy megbocsájtsak magamnak! - Áll a mai napi Gyermekágy és Anyaság kártyámon, amit Zágoni Bettina készített. Hát igen! Itt van! Az elmúlt egy hétben már másodjára húztam ki és más volt akkor is a fókuszom meg most is. Lehet, hogy párszor ki fogom még húzni? Te hogy vagy ezzel, Kedves Olvasó? Mit gondolsz róla?

Mindenkinek más a története, ami most eszébe juthat, ha a címre gondol, de úgy érzem, mindenki életében előfordult, hogy valamit nem úgy tett vagy nem tett, ahogy azt utólag szerette volna vagy előre megtervezte, ezért haragszik magára esetleg csalódott a történtekkel kapcsolatban. 

Ne felejtsétek el soha, hogy HIBÁZNI SZABAD, SŐT... ! Szabad olyan dolgokra nem emlékezni a gyakorlatban, amit elméletben előtte nagyon jól tudtál! De emelett szabad olykor bizonytalannak lenni is! :) 

Ha valamiben hibázol, attól csak erősebb leszel. Eszedbe jut, hogy ezt még egyszer így nem szeretnéd elrontani. (Lesz arra majd más területen, ás alkalommal lehetőséged :)) 

Szóval érdemes megbocsájtanod önmagadnak, hogy nem a vártnak megfelelően cselekedtél vagy nem cselekedtél és főnixmadárként feltámadva poraidból újraszemlélni az adott helyzetet, nem igaz? :)

Megosztom most veled az éppen aktuális történetemet, gondolataimat. Nem is tudom, hol kezdjem, talán a legelején. :) Mint minden édesanya én is legjobbat szeretném a gyermekünknek, ezért a gyermekágyi időszak leteltével elkezdtem figyelni a lehetőséget, hogyan tölthetjük igazán hasznosan a mindennapjainkat. Szerettem volna, ha a pihenőnapok mellett, amelyeket kettesben töltünk, tartalommal, közösséggel, pozitív impulzusokkal, a konfortzónánk mérsékelt átlépésével, az általunk felállított elvek alapján valami új kerül az életünkbe, ami hosszútávon is minket szolgál. És belefutottam egy olyan helyzetbe, ami bizonytalanná tett. Hetekig nem jutottam döntésre és ha megkérdeztem valakit, akinek fontos a véleménye a mérlegem hol az egyik, hol a másik irányba billent meg. Hetekig azt éreztem, hogy egy helyben toporgok/toporgunk, az idő meg megy, ami éppen ezért engem frusztrál. Konkrétan? 

Azt gondoltam, hogy elkezdünk kipróbálni programokat és választunk belőle kettőt, amit beépítünk a mindennapjainkba. Viszont a város tele van jó szakemberekkel és izgalmas lehetőségekkel, helyszínekkel, legalábbis számunkra. A férjem rázott fel és emlékeztett, hogy valójában túlgondolom a dolgokat. És igaza volt! Döntéseket, hozunk nap mint nap, aminek következményei vannak. Az, hogy ezt miként éljük meg és értékeljük az rajtunk múlik. Egyszerűen ennyi! Szóval itt az ideje, hogy megbocsájtsak magamnak, mert elfelejtettem szabad gyermek lenni, elfelejtettem élvezni az anyaság pillanatait, míg azon gondolkoztam, hogy a héten mit csináljak. 

Neked van hasonló megélésed?

Szeretettel:

Melinda