Rajtam is múlik

2019.07.15

Július! Az egyik legszebb hónap, hiszen megkezdődik a szabadságolások időszaka és ebben a hónapban egy kicsit minden más! Örülhetünk a melegnek, mehetünk strandolni vagy kirándulni ki a természetbe. Több időt töltünk a családunkkal és több energiánk, ötletünk is van, mert pihenünk is végre. Feltöltődünk! Ez a folyamat nagy öröm számunkra! Egy kis nap- és fényenergia, melyet már szinte minden porcikánk kívánt a hosszú hideg után (én a tavaszt is annak éreztem idén). 

Aztán eszembe ötlik, hogy meddig tart ez még? Meddig érezhetem a nap melegét a bőrömön? Meddig járja át a testemet és a szívemet az derű?

A válasz szerintem: rajtam is múlik! Egy kicsit utópisztikusnak tűnik a gondolat, de nekem valóságos.

De mit is tudok én tenni azért, hogy az életöröm átjárja a napjaimat?

Változtatok! Sokáig azt hittem, hogy a XXI. század új szava a változás. De aztán, ahogy végignéztem a történelmünkön, beötlött a gondolat, hogy az mindig is volt, van és lesz. Tehát örök érvényű történés, a fejlődés, a haladás.Akkor ha végig gondolom, végül is rajtam is múlik. Előre nézek-e vagy hátra, esetleg jobbra, balra, rézsútosan előre .... vagy bármerre.

Így hát két nagy projekten kezdtem el dolgozni. Önmagamon és környezetemen, a szokásimon. 

A második tervezet nehezebbnek bizonyult, hiszen nem mást tűztem ki célul, mint hogy környettudatosabban élek. Nem is sejtettem, hogy számomra mi a buktatója. Elkezdtem hát utánaolvasni - ugyanis mi híradót nem igazán nézünk. Megannyi információ közepette egértettem, hogy a kényelmünk érdekében mennyi balgaságot követünk el a minket segítő környezetünk - a növény- és állatvilág ellen. Például, hogy a folyókba és tengerekbe került szeméttel rontjuk a tengeri állatok túlélési esélyeit, arról nem is beszélve, hogy sokszor ezeket a szennyezett vizekben úszkáló állatokat meg is esszük. Vagy miközben folyton új ruhát veszünk mekkora környezeti károkat "okozunk", ahelyett, hogy újragondolnánk megunt ruhadarabjaink jövőjét. Mennyi vegyszert juttatunk a Földbe, pedig ő csak táplálékod ad nekünk. Vagy hogy a jobb állagú feldolgozott ételeinkért, mennyi őserdő és velük együtt az állatok, köztük az orangután pusztul el füstben, védtelenül. És még sorolhatnám, sajnos. 

Tóth Andi könyve nyomán elindultunk egy tudatosabb úton. Nem volt egyszerű, de Győr város is tele van őrzőangyalokkal. Például Markó-Valentyik Anna szemlélete és kreativitása újabb inspirációkra sarkall. Mindig sok energiát és információt ad Zölden Győrben blogja. Anna többek között workshopokkal is segíti az érdeklődőket. A hétvégén például tanított nekünk alternatívákat mosószerek, takarítószerek környezetbarát otthoni előállítására. 

Eljutottam egy kosárfonó tanfolyamra is a Generációk házába, ahol minden hónap második hétvégéjén ismerkedni lehet a kosárfonó mesterséggel és a kitartó növendékek szebbnél szebb alkotásokkal térhetnek haza. Én most az egyik díszemet osztottam meg veletek, amit Pirik Éva ötlete nyomán sikerült megvalósítani. Megunt pólóimból pedig már könnyű szerrel készítek textiltáskát a Kétfecske jóvoltából. Készítettem még játéknak papírhengerből esőbotot. És hogy megidézhessem a természet szépségét és minél több gyógynövényhez jussak hozzá, felvirágoztattuk az erkélyünket is. Tanulok nemet mondani a túlfogyasztásra és a szeletív hulladékgyűjtésre is még nagyobb hangsúlyt fektetek. A következő lépés a beltéri komposztálás lesz, melyekben kis házi kedvenceink a giliszták segítenek majd! Noha tudom, hogy ez még csak út eleje, de bátran vállalom a további változást! :)

Amit viszont meglepve tapasztalok, hogy minél több elszántság van bennem a változtatásra, annál több lehetőség mutatkozik meg a közvetlen környezetemben is. Szóval nem egyszerű elindulni, de nem is lehetetlen. :)

Közben  dolgozom az első projekten is, önmagamon. Elkezdtem újra futni és még többet figyelek a bennem zajló folyamatokra. A stresszoldás - sok számomra elérhető - forrásait újra gyakorlom.

Hálásan köszönöm minden segítőmnek az iránymutatást és türelmet! 

Azért írtam le ezeket, hogy néhány gondolattal erőt adjak azoknak, akik szeretnének változtatni életükön, de nem tudják, mivel kezdjék. Szóval én már megint fejest ugrok a változtatásba! Ki tart velem? :) 

További szép nyarat kívánok!

Melinda


A borítókép Gerd Altmann és  Stefan Keller képei segítségével készült.