Ugorjunk fejest az Életbe! :)
Amikor ezt a bejegyzést olvasod már elindult benned valami. A kíváncsiság egy apró szikrája! Valami újat keresel vagy felesleget esetleg fájdalmat cipelsz avagy mindahányat?
Biztosan jártál már úgy, hogy azt érezted bármit is teszel nem lesz könnyebb a helyzeted. Egy helyben topogsz. Tennél is valamit, de nem mered vagy csak nem hiszel magadban, hogy képes vagy rá esetleg nem érzed szükségességét, mert úgyse lesz jobb!
Mit szólnál hozzá, ha azt mondanám, hogy ezt csak te hiszed így! Te teremted a valóságod és ezt csak te gondolod magadról! Agyunk összeköti a múltbeli tapasztalások alapján az őt ért információkat, érzéseket, gondolatokat. Ez mind nagyon gyorsan teszi, többnyire semmi tudatosság nincs benne. És ha már volt hasonló esettel negatív tapasztalatod, az szépen blokkolhatja a jövőbelieket is.
De mi van akkor, ha te mentálisan, fizikailag vagy lelkileg mégis képes vagy rá, csak egy mélyen lapuló félelem megakadályoz abban, hogy hited legyen önmagadban? Azt gondolom bárki juthat ilyen helyzetbe! Bárkinek lehetnek hasonló gondolatai!
Kislány korom óta féltem szinte mindentől, de mint egy kamikaze pilóta belementem a legtöbb számomra félelmetes szituációba, amibe tehettem. És bár volt hogy fájt, hol a testem, hol a lelkem, de egy gondolat minden munkámat megjutalmazta. "Megcsináltad!! Így vagy úgy, de elérted, amit a szíved mélyén kívántál!"
Gyerekként ez jobban ment. Aztán jött a felnőtté válás időszaka és hagytam, hogy a társadalom elvárásai erősebbek legyenek, az én kíváncsiságomnál és lelkesedésemnél. Beálltam a sorba.
A kamikaze szó jelentése isteni szél. Rá kellett ébrednem, hogy annyira meg szerettem volna felelni a külvilágnak, hogy az isteni szél, a szabadság és öröm érzése megkopott bennem. Pedig semmi más nem történt, csak már nem láttam a csodát úgy, mint rég. Azt hogy, minden nap egy csoda és tele van tapasztalással, amit ha megértek, akkor fejlődésemet szolgálja. Kinyitja a szemem és segít formálódni! Ilyen, amikor élek és nem csak a túlélésért küzdök! De nem bánom, hogy eljutottam a mélypontomra. Mert ez is én vagyok! És hiszem, hogy egyszer fenn és egyszer lenn, düh és nyugalom, boldogság és bánat stb. együtt járnak, hogy meglássuk a számunkra megfelelőt vagy az arany középutat.
Igazából első sorban csak tudatosságra van szükségünk! Látni, figyelni, érezni, tapasztalni, elengedni, megbocsájtani!
Ezeket a gondolatokat már nem én írom meg először, de úgy érzem, van még értelme írásban vetni akár százszor is, mire elég sok emberhez jut el, hogy aztán képesek legyenek változásra.
Én már egy ideje újra folytatom a tapasztalásaimat Önmagamról! Szóval belevetem magam az életbe bármennyi szenvedéssel jár is! Ki tart velem? :)
Melinda
U.i.: Néhány gondolat a Isaac Lidsky-től.
https://www.ted.com/talks/isaac_lidsky_what_reality_are_you_creating_for_yourself?rid=AqBv28wXYUAX&utm_source=recommendation&utm_medium=email&utm_campaign=explore&utm_term=watchNow#t-301074https://www.ted.com/talks/isaac_lidsky_what_reality_are_you_creating_for_yourself?rid=AqBv28wXYUAX&utm_source=recommendation&utm_medium=email&utm_campaign=explore&utm_term=watchNow#t-301074